Két közösség – az egyik még várja az épülete testet öltését Kecskeméten, Széchenyivárosban, a másik harminc évvel ezelőtt ugyanilyen helyzetből indult. Az imaszolgálat mindenütt ugyanabból a tapasztalatból táplálkozik: Isten ma is cselekszik közöttünk és helyreállít. Szolgálatban, gyülekezetben, testben, lélekben.

Az ima a teakonyhában és a babakocsitárolóban is ima
Vasárnapi istentiszteleteik helyszínén, a Közösségi Házban találkozunk Pál Ferenc lelkipásztorral és az imaszolgálat jelenlegi tagjaival, Kerekes Mártonnal és Kerekesné Jelényi Olgával. A térről már csak azért is érdemes szót ejteni, mert közvetlenül hat az imaszolgálatra. A hely. Vagyis annak a hiánya. A gyülekezet legfőbb vágya az Úr Jézus jelenlétének megtapasztalása, amihez szorosan kapcsolódik az imaszolgálat gyakorlása.

Pál Ferenc lelkipásztor így emlékszik a szolgálat indulására: „Az imaszolgálat eredője a Gyógyító Jelenlét hétvége . Több tucatnyian vettek részt ezeken a konferenciákon a kecskeméti anyagyülekezetből, ebből fakadt, hogy a helyi gyülekezeti közösségben is felvállaljuk ezt a szolgálatot. Akik visszaérkeztek, a maguk személyes gyógyulásából fakadóan másként kezdtek el kapcsolódni a gyülekezet egészéhez. Jobban értették az evangélium lényegét, motiváltabbak, tettre készek lettek, amely minden szolgálati területen megmutatkozott. Elindulhattak például a házicsoportok. Amikor maguktól nyílnak a szívek és az otthonok, az mindenképpen elevenséget jelez.”

A széchenyivárosiak erőssége az imádság
Megtudom a lelkipásztortól, hogy a gyülekezeti otthon, a templomépítés ügye mögött is imaközösség áll, persze ez főként közbenjáró imádság. „Azt tapasztaltuk, hogy a gyülekezet közösségében az imádságnak különleges hangsúlya lett. Az, hogy mi erről itt és most egyáltalán beszélgethetünk, onnan eredeztethető.
A mai napig minden vasárnap igehirdetés előtt háromnegyed kilenctől találkozik az imádkozó közösség” – mondja Pál Ferenc megvallva: „A gyülekezetben az imádság igénye és az imádságra való szolgálat készsége találkozott.”

Az imaszolgálat viszont a hely jellegzetességei miatt inkább minősített alkalmakon, nyári táborokban, csendeshétvégéken működik aktívan. Kerekes Márton lelkipásztor, lelkigondozó és felesége, Kerekesné Jelényi Olga pszichológus vezetik ezt a szolgálati területet. Elhívásuk története nem éppen a romantikus. 2017-ben mindketten kimerültek, Olga a GYES alatt otthon töltött időben, Márton tizenkét év kórházlelkészi szolgálat után fáradt meg, amelyet többek közt az onkológián és a pszichiátrián töltött. A házaspár közösen kereste a megújulás útját. Ekkor hallottak a Gyógyító Jelenlét konferenciáról – éppen Pál Ferenctől. A hétvége mindkettejükre megújítóan, sőt megszólítóan hatott. Egyértelmű hívást érezve az imaszolgálatra, jelentkeztek a képzésre.

Szabadságod van, ha a Lélek indít
„Azt éltem meg ott, hogy egy teljesen új, tiszta lapot kaptam Istentől, amire elkezdett bennem újra írni” – mesélt Olga a megelevenítő tapasztalatairól, amelyek kapcsán nyilvánvaló lett számára: tovább akarja adni, amit kapott.
„Amit átéltem, ahhoz hasonlítható, mint amikor Jézus kihívta Lázárt a sírból" - meséli Kerekes Márton.
"Közben nyilván kritikus szemmel, teológusként, lelkigondozóként is figyeltem ezt az egészet, de református teológiánkkal, az evangéliummal összhangban lévő üzenetet hallottam. Azt láttam, hogy ami megtörténhet lelkigondozásban vagy pszichoterápiában, az itt megtörténhet az imádság segítségével az evangélium hirdetése révén. Számomra ez a saját imádságaim szempontjából is fontos volt. Nincs semmi különös: az evangélium gyógyít, csak le kell porolni időről időre az alapokat: imádság, bűnvallás, feloldozás” – vallja a lelkigondozó.

 „Lehet úgy tekinteni, hogy a Szentlélek alászáll a mi élettörténeti mélységeinkbe és ott tud gyógyítani.” 

Az imaszolgálatos képzésnek technikai és lelki oldala, teológiai alapozása egyaránt van. „A képzésen egymás felé szolgálunk” – mondja Olga, hangsúlyozva, hogy itt nem a megszokott fordulatok segítenek az imádkozásban, hanem az Istenbe becsatornázott állapot, amikor azt kérik Istentől, hogy Krisztus által tudjanak szólni. „Mindig megélem ezekben a szolgálatokban, hogy tartást ad Isten az életemnek a jelenléte által. Valóságosan Krisztus szolgál rajtunk keresztül.”

A cselekvésbe forduló evangélium
Az egymásért való imádságban a képzés óta azért maradtak kiaknázatlan lehetőségek, bár a Gyógyító Jelenlét konferenciákon ők maguk is kérnek imádságot, házaspárként rendszeresen imádkoznak egymásért. A gyülekezeti szolgálatban Pál Ferenc lelkipásztor abban erősödött meg, hogy céltudatosabban szeretné döntésre, elköteleződésre hívni a gyülekezet tagjait, amelyben az imaszolgálatnak is komoly szerepe lehet.

Egy korábbi gyülekezeti hétvégén tapasztalta meg ez a maroknyi szolgáló csoport, hogy a közösségben megérlelte Isten a valódi bűnbánatot, az igehirdetésre felelve sokan éltek a bűnvallás lehetőségével, kimondták a megbocsátás szavait és ezen keresztül gyógyultak a személyes kapcsolatok is, mindez pedig visszahatott a gyülekezetre.

Ahonnan az imaszolgálat elindult, ott is egy ember kitartó imádsága kellett hozzá először.

A gazdagréti gyökerek
Győriné Vincze Krisztina férjével, Győri Csabával együtt keresve gyülekezetet 2002-ben csatlakozott az akkor még maroknyi gazdagréti közösséghez. „Akkoriban még nem volt imaszolgálat, de volt egy testvér, akit arra indított az ÚR, hogy istentisztelet után imádkozzon együtt azokkal, akik kérik. Ő később egy új élethelyzet miatt elköltözött, a közbenjárói szolgálat viszont egyre mélyült és változott a gyülekezetben. 2008-ban alakult meg hivatalosan gyülekezetünk imaszolgálata, melynek kezdettől fogva szolgálói vagyunk a férjemmel. 2009-ben a nyári gyülekezeti táborunk témája a lelki gyógyulás és a megbocsátás volt, melyből később először még konfirmandus hétvégeként nőtt ki a Gyógyító Jelenlét  alkalma és ezzel együtt értettük meg, hogy milyen fajta imádságra hív bennünket Isten.

 

 

"A közbenjáró imádság hasonló ahhoz, amikor a négy barát felemeli a bénát, az imaszolgálatban viszont először nagyon tudatosan Istenre emeljük a lelki tekintetünket, várva, hogy Ő szólaljon meg, vezessen Szentlelke világosságában. Az Istenre való figyelésből lépünk a mellé, akivel együtt imádkozunk, ezért az imapár mindig találkozik az alkalom előtt, „bemosakszanak az imaszolgálatra”, maguk is bűnbánatot tartanak, tudva persze, hogy minden kegyelem. Hasonlóan fontos a kimosakodás is egy vasárnapi imaszolgálat után, mert ez az Úr munkája: az imapár visszateszi Jézus Krisztus kezébe mindazokat, akik mellé odaálltak, egyben lelkigondozói titoktartást is vállalnak az imádkozók” - segít a lelkipásztor a különbség megértésében. 

Nem csak vasárnapi szolgálat
Ez a rövidtávú imaszolgálat vasárnaponként, istentisztelet után elérhető mindazoknak, akiket megszólított az ige. Nagyon jól keretezett szolgálattá vált az évek alatt, mely mögött imaszolgálatos képzés is áll.
A jelenleg tíz fős gazdagréti imaszolgálat havonta találkozik, amikor egymásért könyörögnek, gyakorolják magukat az Isten előtt elcsendesedő, jelenlétére fókuszáló imádságban. „Nekünk is arra van szükségünk, hogy Jézus újra és újra a nevünkön szólítson, halljuk az ige igazságait, amellett, hogy a szolgálattal járó kérdéseket megbeszéljük” – mondja Krisztina, aki vallja, hogy az imaszolgálatos nem csak vasárnaponként az, hanem életformává válik számára a szolgálat, az élete mozgatórugójává válik.

„Akivé lettem, az az imádság által lettem – írja Szabó Imre Miatyánkról szóló igemagyarázatában, de mindannyiunkra igaz ez. Az imaszolgálatosok nem szuperkeresztények, hanem tudatosan az imádságra odaszánt hívők, akik nem vasárnap kezdik el megkülönböztetni az Úr hangját a sajátjuktól” – mesél a lelkipásztor az imádságban gyökerező életről, elismerve, hogy minden keresztyénnek kihívás, hogy milyen is pontosan a Szentlélek vezetése.

Nem italautomata és nem jósda
A gyülekezet életét át-és átszövi az imádság, jelen van a személyes életekben és a gyülekezeti alkalmakon egyaránt, számtalan módon. Krisztina így fogalmaz: „Minden imádságban Istenre figyelünk, az Ő jelenlétét hívjuk, várjuk, ezért az ’mennyei felhajtó erővé’ lesz a gyülekezetben. Az imaszolgálat ebben az értelemben nem több – hiszen ott is Istenhez fordulunk – inkább más. Sokkal tudatosabban bízza rá magát az imaszolgálatos Isten vezetésére. Nem ő akar bölcs lenni, nem ő akar segítőként megjelenni az imádságban, hanem Isten jelenlétébe ’öleli be’ az imakérőt, ezzel is megvallva: egyedül Isten elég bölcs és valóban tud segíteni, szabadítani, gyógyítani.”

A szolgálat növekedése lehetővé tette, hogy majdnem minden gyülekezeti hétvégén legyen imaszolgálat, de az elmúlt két évben minősített alkalmakat szervezett Győriné Vincze Krisztina az adventben és húsvét előtt. Ez lett az Isten országa közöttünk imaalkalom.

Elhordozhatatlan terhekkel szembenézve
„Amikor valakinek elfogynak a szavai, amikor elhordozhatatlanok a terhek, amikor megtörik az Isten dicsősége valakinek az életében, az imaszolgálat lehetőség arra, hogy másokkal együtt Jézus lépjen a szenvedő mellé és közösen tapasztaljanak az Isten országából valamit” – mondja Krisztina, miközben visszaemlékszik a gyülekezet történetében tapasztalt, embert és hitet próbáló nehézségekre.

„Amikor a gyülekezetünk vezető lelkésze és felesége, és több gyülekezeti szolgáló is súlyos betegségekkel küzdött, sokunkat arra indított Isten, hogy gyűljünk össze és imádkozzunk értük.
Ebből nőtt ki az Isten országa közöttünk imaalkalom, ami most már harmadszor jött létre. Ilyenkor egyéni, közösségi bűnbánat után, együtt alázzuk meg magunkat Isten előtt és várjuk, hogy Ő cselekedjen közöttünk. Bizonyságtételt hallgatunk arról, hogy Isten hogyan cselekszik egy-egy gyülekezeti tagunk életében és egy hosszabb dicsőítés alatt lehet imádságot kérni.
Végül hármasával, négyesével összefordulva imádkoznak a testvérek azokért a családtagokért, barátokért, akik még nem ismerik az Ő szeretetét, vagy terheket, betegségeket hordoznak.

A hosszú távú imádságos kísérés szolgálatát szeretnénk mentálhigiénés megalapozással is segíteni. Vannak olyan megtörtségek, a bennünket körülvevő világ lenyomatai az életünkön, amelyek nem változnak. Megrögzött viselkedési minták, gondolkodási módok, túlzottan nárcisztikus működéstől az önértékelési problémákig tele vagyunk sebzettséggel, elakadással, amelyekhez hosszabb távú kísérés szükséges, egy-két éves is akár” – vallja a lelkipásztor, aki gyülekezeti tagként lett imaszolgálatos, ma már lelkipásztorként vezeti a gyülekezetben ezt a területet.

Egykor kapta – ma adja
„Amikor huszonnégy évre kell visszatekintenem, az út különböző szakaszait látom. A mai gazdagréti gyülekezet egészen más, mint amibe annak idején megérkeztünk. Azt azonban biztosan mondhatom, hogy Isten jelenlétét mindig különleges módon tapasztalták meg az imakérők.
Ahogyan Isten szeretete jelen van az imádság során, akkor is erőt, vigasztalást kap az odaérkező, ha nem oldódik meg egyből az a probléma, amivel jött. Ha csak annyit megtapasztal, aki imádságot kér, hogy Istennek fontos minden dolga és szereti, akkor Immánuellé lesz számára Jézus, és akkor ott történik valami, ami túlmutat minden emberin.
Ez több mint harminc éve a gyülekezet történetének része, amelyhez számos áldás, bizonyság és megtapasztalás kötődik. Hogy csak úgy adatik a kegyelem.”

 

Borító kép: Füle Tamás
Győriné Vincze Krisztina portréja: Győri Katalin
Kerekesné Jelényi Olga portréja: Kerekes Márton
Fotók: PJ, Kerekes Márton