Portré Archívum Hír beküldése

Az ökumené elkötelezettje

Olykor határokat feszeget, olykor hidakat épít, de minden esetben kilép a templomkerítésen kívülre, hogy olyanokat is elérjen, akiket korábban nem. Bóna Zoltán portréja.

Szövegből életet

A Biblia akkor tölti be szerepét, ha a papír és festék olyan üzenetté válik, amelyből élő hit fakad – vallja Karasszon István, aki hivatásának tekinti, hogy az ószövetség-tudomány szeretetére nevelje a teológushallgatókat.

Az egyetemalapító

Ma lenne 90 éves néhai Hegedűs Loránt dunamelléki püspök. A nagy formátumú gondolkodót és egyházvezetőt páratlan műveltség és tenni akarás jellemezte.

Katolikus papból református lelkipásztor

Egy hivatását szerető, ám egyháza tanításaiban megingó katolikus pap és egy nyakas kálvinista családból származó fiatal nő egymásra és Istenre találásának története.

A könyvtár szerelmese

Már gyerekkorában kiválasztotta magának a könyvtár. A hobbija lett a hivatása, így a Ráday Könyvtár második otthonává vált, idén pedig elnyerte a könyvtárosok legnagyobb szakmai kitüntetését, a Szinnyei József-díjat. Kovácsné Pázmándi Ágnessel beszélgettünk.

Hitemért, tudományért, gyülekezetemért

Huszonhat évesen választották meg gyülekezeti gondnoknak, ezt a szolgálatot hite szerint csak alázattal lehet betölteni. Vulkanológiával foglalkozó keresztyén kutató, aki fontosnak tartja, hogy hitet és tudományt soha ne állítsuk szembe egymással.

„A művészet alázatos dolog”

Papgyerek volt a kommunista érában, nem tanulhatott tovább, de rajzolni szeretett – ez volt az egyik menedéke. Dizseri Eszterből író, rajzfilmes reklámszakember és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál megálmodója lett. Bátor és mesébe illő életéről otthonában kérdeztük.

Utcagyerekből Isten gyermeke

Van remény! – üzeni Nicky Cruz élete. Nyolc dolog, amit az egykori bandatag történetéből meríthetünk.

„Azért, mert Jókaynak hívnak”

Vannak pillanatok, amikor ki kell állni magunkért, és vállalni múltunk örökségét. Jókay Károly mesélt nekünk családjáról, személyes útjáról és a szemléletformálás fontosságáról.

Csapatjáték szerelemmel

A kisgyermekes időszakról és a kamaszok útra bocsátásáról, a társas lét előnyeiről, szabadságról és tiszteletről meséltek nekünk a házasság hete idei arcai.

Egyenruha és palást

Bibliaórát, filmklubot tart, de nem a parókián. Evangélizál, de nem egyházias közegben. Ő az a megszólítható lelkipásztor, aki együtt kúszik-mászik a rábízottakkal, testi-lelki épségükért is felelősséget vállal – ha kell, a fegyverek erejével.

Az örök pártfogó

„Életem tevőleges segítője volt, de nem csak az enyémnek: bölcsességével, kedvességével és Isten-hitével minden hozzáfordulónak segített. Mély, meghitt kapcsolatunk volt, tulajdonképpen ő volt az én pótnagymamám” – fogalmaz Dizseri Eszter, akit Zsindelyné Tüdős Klára életéről és örökségéről kérdeztünk.

A Biblia kérdez

Készen kapott válaszok helyett jó kérdéseket kutat. Szívesen bújja az igemagyarázatos könyveket, de van, amit csak szépíróként tud elbeszélni. A félig magyar, félig szír származású református lelkésszel, Masri Mona Aichával beszélgettünk.

Az emberi méltóság tanítója

„Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem, egyenest oda fog folyamodni” – ezzel a versrészlettel felelt Bibó István ’56-os államminiszter, amikor védőügyvédje 1957-ben azt javasolta neki, mindenképpen kérjen kegyelmet politikai perében. Bibó István életéről, jelleméről és hitéről unokáival, Bibó Istvánnal és Bibó Andrással beszélgettünk.

Személyre szabott nőiesség

Református lelkész akart lenni, végül divattervező lett, méghozzá sikeres. Egyedi szabású és kivitelezésű kabátjait Európa-szerte és a Távol-Keleten is forgalmazzák. Üzlettársával, aki egyben ikertestvére is, azt vallják: a divat van az emberért, és nem fordítva. Az Ille/Olla alapító-tervezőjével, Illéssy Lenkével beszélgettünk.

Ravasz László élethivatása

„Az osztrák követségről átküldtek egy fehér vöröskeresztes autót 1956 őszén, hogy ha nyugatra szeretnénk menni, itt a lehetőség. Nagyapám azonban olyan erős kulturális meghatározottsággal volt magyar kálvinista, hogy nem volt kérdés a maradásunk” – meséli Szacsvay Éva néprajzkutató, Ravasz László egykori dunamelléki református püspök unokája.

Ahol a változás elkezdődik

Hazánk nemcsak küld, de fogad is misszionáriusokat. Lelkész- és gyülekezeti körökben szeretetnek és megbecsülésnek örvend egy holland házaspár, Marco de Leeuw van Weenen és felesége, Janneke, akik húsz évvel ezelőtt érkeztek hazánkba, hogy református közösségeket segítsenek a hit útján. Hogy mit jelent mindez, arról kisdorogi otthonunkban meséltek nekünk.

„Ahogy hajdan megálmodták”

B. Tóth Klára lélekszárnyakról, sánta verslábakról, inspirációról, folytonosságról, tanításról, tanítványokról, találkozásokról, alkotótáborokról és a családjuk élő emlékezetéül szolgáló otthonáról mesélt.

Móricz Zsigmond, a nagyapám

Szigorú családfő, szociálisan érzékeny polgár, Leányfalu és a pontos mondatok szerelmese – Móricz Zsigmondról így vall unokája.

Lelkipásztor a végeken

Egész életében az igazságot képviselte, de sosem ment fejjel a falnak. Egyaránt merített a városi és a falusi kultúrából, mégis ez utóbbi jelentette számára azt a közeget, ahol a legtöbbet inspirálódott és inspirált. Az ormánsági falvak kultúrájáról, a magyarság lelki arcáról és a befogadásról beszélgettünk Bereczky Ildikó református lelkésszel.