Gyülekezeti terem úgy válhat Isten eszközévé, ha életünket okos istentiszteletként éljük. Mit jelent ez, és hogyan mutathat példát erre az egyik Fejér megyei település református közössége?
Az egyetemi közösség nem család, nem gyülekezeti csoport, hanem olyan zarándokút, ahol mindössze pár évet vagyunk egymás mellett. Ez csak kísérés, de remény szerint olyan kísérés, amely a diákok számára utat mutat a következő évekre, évtizedekre is. Siba Balázzsal beszélgettünk.
Az igehirdetés akkor jó, ha hat. De hogyan lehet az emberi szó Isten üzenetévé? És miként kerülheti el az igehirdető, hogy manipulálja hallgatóságát? Horváth Levente református lelkész szó és tett tökéletes egységéről és a kegyelem erkölcsi következményeiről is beszélt megkeresésünkre.
A fővárosból és környékéről is érkeztek lelkészek, esperesek és gyülekezeti tagok, hogy november utolsó szombatján együtt imádkozzanak Budapest lelki megújulásáért a Kálvin téri református templomban.
A civilizációnk által diktált túlfogyasztás, amely a környezeti és társadalmi problémák forrása, a zajos és vibráló vásári forgataggal távolít el bennünket az adventi várakozás csendjétől. Jó hír, hogy van alternatíva.
Gimnázium épül Budafokon – amikor megvalósul, az általános iskolával együtt hatéves kortól az érettségiig keresztyén, református nevelést, elfogadó, krisztusi szemléletet ad a diákoknak.
Valóban démoni behatásnak teheti ki magát, aki jógázik? Jóga-e minden, amit annak neveznek? Szalai András valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője kérésünkre összegezte, mit érdemes tudni a jóga vallási hátteréről.
A Magyar Református Szeretetszolgálat programja hátrányos helyzetű gyerekeknek ad esélyt sikeres életpályára és jobb életre. Ózdon ennek köszönhetően két külön világ találkozik, hogy tanuljon egymástól. Lutár Balázzsal beszélgettünk.
Most szombaton kerül sor a Budapest lelki megújulásáért meghirdetett imanapra és böjtre a Kálvin téri református templomban. Lovas András református lelkész portálunknak elmondta: az imádság és a munka nem választhatók el egymástól.
Hogyan viszonyuljunk hívő emberként a politikai keresztyénséghez? Miért nem vesznek részt a pártpolitizálásban evangéliumi keresztyének? Miért aggasztó a keresztyének számára, hogy az állam támogatja az egyházakat? Az idei Evangéliumi Fórum egyik kerekasztalbeszélgetésének kérdésfelvetéseiből tallóztunk.
Gyakran a túl nagy elvárásokkal kezdődik az egész, majd megindokoljuk magunknak, miért nem gond ez, utána viszont csőstül jön a baj. Nincs azonban olyan élethelyzet, amelynek a keretét ne lehetne megváltoztatni.
Hajlamosak vagyunk a rutinokhoz való ragaszkodásra, még akkor is, ha állandóan panaszkodunk helyzetünk sivárságára. Tomka János és Bőgel György a régi értékek megtartására buzdítanak, ám könyvsorozatukban sorra veszik azokat a szakmai és etikai szempontokat is, amelyek segíthetnek jó vezetővé válni.