„Sámuel pedig vett egy követ, és felállítá Mispa és Sén között, és Ében-Háézernek nevezte el, mert mondá: Mindeddig megsegített minket az Úr!” (1Sám 7,12)
„A keresztyén vallástétel egyetlen totális uralmat ismer el: a Jézus Krisztus uralmát. Ő az, aki Isten akaratából igényt tart egész életünkre. Ezzel azt mondjuk ki, hogy Jézus Krisztuson kívül senki más és semmilyen más hatalom nem követelheti teljes elkötelezettségünket."
Fekete Károly tiszántúli püspök személyes keresztyén felelősségünkről fejtette ki gondolatait a tihanyi konferencián.
Nehéz rátalálni a lelkiség útjára. Néhol keskennyé válik, néhol kétfelé ágazik, de akár a mindennapi munkavégzéseink során is helyreállíthat minket. A „Lelki éhség 2.0” konferencián együtt kerestük a közös utunkat.
Csak egy éjjeli lámpa világított sárgán, és a monitor képernyőjének hideg fénye törte meg a sötétséget. Régóta ülhetett már ott a hűvös szobában a laptop előtt. Elgémberedett a háta, és égett a szeme a fáradtságtól.
Nyugdíj előtt álló lelkészeknek tartanak továbbképzést Galyatetőn. Gyakorlati kérdések megvitatására, pihenésre és lelki feltöltődésre egyaránt lesz alkalma a résztvevőknek.
Ahogy a szervezetünknek szüksége van vitaminokra és nyomelemekre, úgy a házastársi kapcsolatnak is vannak létfontosságú éltető elemei. Az egyik ezek közül a humor.
Télen, nomád körülmények között, teljesen egyedül ünnepelni nem túl bölcs gondolat. Mégis, soha nem éreztem magam ennyire boldognak. Aztán az érzés eltűnt, mintha Isten szándékosan elvette volna. Mit üzenhet azzal, hogy ad, majd elvesz?
Ahhoz, hogy ma valaki a teremtésvédelem prófétája lehessen, előbb a helyi kisközösségek kovászává kell válnia, emellett reménykednie és konfrontálódnia is kell. Az Ökogyülekezeti Mozgalom hatodik konferenciáján jártunk.
Az elmúlt tíz évben nem kevés barátom küzdött a hite megtartásával. Sajnos vannak olyanok is, akik hitüket vesztették. Magam is átmentem egy hosszabb, mély kétségekkel teli időszakon.
Van, aki „hangokból próbál várat építeni”, más „Isten kegyelmének kisinasa” szeretne lenni. Egy biztos: nem érdemes olyan levéllé válni, amelyet borítékba zártak és sohasem bontottak fel.
Elkezdődött a várakozás ideje, amelyet gyakran viharosnak, stresszesnek élünk meg. Jézus is vihart ígér, de egészen más okból és céllal. Vele egy hajóban utazva derül ki a meggyőződésünk hitelessége, és az, hogy meg merünk bízni az ő hatalmában és szeretetében.
A Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség és az Ercsi Református Missziói Egyházközség kárpátaljai gyermekek és családok számára gyűjt karácsonyi szeretet-csomagokat egy úgynevezett „cipősdoboz-akció” keretein belül.
Azzal, hogy morális szinten próbálunk közelíteni a nagy ünnepi boltőrületek és kiárusítások kérdéséhez, és olyan ítéleteket röptetünk a levegőben, hogy ez „felháborító” vagy „szégyenletes”, és hogy „milyenek az emberek” – még mindig csak az egész problémakör felületén vakarózunk. Engedjük meg, hogy az egész kérdés mélyebben megérintsen bennünket.
Miért engedi Isten a szenvedést? A kérdésről, amely próbára teszi hitünket, Philip Yancey keresztyén író, újságíró, a Hol van Isten, amikor fáj? című, nemrégiben magyar nyelven is megjelent könyv szerzője beszélt magyar olvasói előtt.
Egy töki család számára ajánlják fel a tizedik, jubileumi zsámbéki templomfutás nevezési díjaiból befolyó összeget. Az elsős és másodikos gyermekét egyedül nevelő édesanya háza életveszélyessé vált, tetőcserére lenne szükség.