„Helytelen dolog ráerőszakolni az Istent valakire, akinek nincs rá szüksége. De még rosszabb távol tartani valakitől, aki úgy érzi, hogy nagyon nagy szüksége van rá."
Thornton Wilder
Újabb állomás az úton
Templomuk teljes külső felújításáért, valamint a gyülekezeti terem és a parókia megújulásáért adtak hálát a sárkeresztúri református gyülekezetben.
Sárkeresztúr, ez a kis Fejér megyei település megalapítása óta számos alkalommal bizonyította már, hogy a vérzivataros történelmi körülmények sem tudták megtörni az ott lakók élni akarását és hitét. Ékes bizonyítékát láthatták ennek azok, akik május 20-án 15 órakor összegyűltek a református templomban, hogy ünnepi Istentiszteleten adjanak hálát Urunknak a templom, a gyülekezeti ház és a parókia megújulásáért, mert amint a meghívón is áll, „más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki a Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11) A Sárkeresztúri Református Gyülekezet pedig bizonyította, hogy ha Jézus Krisztusra alapozzák életüket, terveiket, akkor a kilátástalannak tűnő helyzetek nem kerékkötőivé, hanem csak állomásaivá válnak az Úrtól jövő áldásoknak!
Az ünnepi istentisztelet igehirdetéssel kezdődött. Hajdú Szabolcs Koppány esperes Márk evangéliuma 8. részének 27-30. versei alapján arról beszélt, hogy időnként szembe kell néznünk önmagunkkal, mert csak úgy tudunk továbbhaladni az úton. Jézus megkérdezte a tanítványait, hogy kinek mondják őt az emberek, de az is érdekelte, hogy kinek mondják őt a tanítványai, a hozzá legközelebb állók. Péter válasza ez volt: „Te vagy a Krisztus” (29. vers). Mindez annak megerősítése, hogy a tanítvány tudja, kinek hitt. Ilyen „minőségi keresztyénné” válás a mi feladatunk is. Tudnunk kell, kinek hiszünk, és aztán azzal a szeretettel kell az emberek felé fordulnunk, amire Jézus példát hagyott nekünk. Ezzel a szeretettel tudunk aztán másokat is közel hozni Istenhez és a gyülekezeteinkhez.
Ezt követően egy szép helyi hagyományt folytatva a lelkipásztorok egy-egy áldást mondtak az úrasztalánál. Az istentisztelet beszámolókkal folytatódott, melyekből mélységeiben megtudhattuk, milyen munkák folytak a gyülekezetben az elmúlt években. Takács Zsuzsa, a dunaújvárosi református gyülekezet presbitere, aki projektmenedzserként is részt vett a felújításokban, elmondta: a 2019-ben kezdődött munkálatokról menet közben derült ki, hogy milyen nehéz dolguk is lesz, ugyanis kivitelezőt is kellett váltani, pedig már az elsőt sem volt egyszerű megtalálni. 2020-ban azonban újabb anyagi segítséget kaptak a Dunamelléki Református Egyházkerülettől, amelyből a templom homlokzata is megújulhatott – ennek műszaki átadása 2022-ben volt.
A gyülekezeti terem felújításáról Lászlóné Farkas Szilvia számolt be. Elmondta: a Magyar Falu Program keretében még 2019-ben pályáztak erre, és az első két körben elnyert több, mint 50 millió forintból új vizesblokk kialakítása, a tetőtér és a külső szigetelés, ifjúsági terem kialakítása, valamint eszközbeszerzés is megvalósulhatott. A harmadik pályázaton elnyert 5 millió forintból kocsibeálló, kerítéscsere és az udvar rendezése történhetett meg.
A parókia felújításáról Kiss Péter lelkipásztor számolt be. Elmondta, hogy a 2017-től 2022-ig tartó munkálatok során a fűtés korszerűsítése, nyílászárócsere és álmennyezet készítése is történt, mintegy 6 millió forint értékben. A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy ebből mintegy 2,5 millió forint volt a gyülekezet önereje, a többit a Vértesaljai Református Egyházmegye Építési Alapjából nyerték el. A további munkálatok során alulról is szigetelték a parókiát, majd a teljes épület felújítása is megtörtént 2022. szeptember végéig. A lelkipásztor elmondta az ünneplők előtt, hogy a gyülekezet a templomfelújítás befejezésére 2,2 millió forintot gyűjtött össze, amiből a két templomi ajtó cseréje, és új előtetők készítése valósult meg. A templomfelújítások összköltsége elérte a 115 millió forintot. „Mit mutat ez a nagy eltérés?” – tette fel a kérdést a lelkipásztor. Szerinte ezt történelmi igazságtételként is fel lehet fogni, elvégre Vértesalja helyzete tragikus képet mutatott a II. világháború után kialakított diktatórikus rendszerben. A templomot lebombázták, a gyülekezetet pedig megfojtották, ellehetetlenítették, pedig akkor még saját erejéből képes volt épületei megújítására. A történelem Ura most elhozta azt az időt, hogy a gyülekezet örvendezhessen temploma helyreállításának, így az épület immár eredeti szépségét tükrözi. A lelkipásztor hangsúlyozta: ne becsüljük le magunkat, mi is működtetjük ezt a hazát, nincs miért rosszul érezni magunkat, hogy a mi adóforintjainkból templomaink, épületeink megújítását is támogatják a döntéshozók. Hiszen nem az állam tesz szívességet nekünk, hanem örül, hogy mindezt megteheti értünk.
A hálaadó alkalom ezt követően köszöntésekkel folytatódott. Csutiné Turi Ibolya polgármester felidézte a 2017. októberi lelkészbeiktatás alkalmát, melyen „munkatársi szövetséget” kötöttek, hogy vállvetve együtt dolgozzanak a faluért. Köszönetét fejezte ki, hogy ez a szövetség ilyen gyönyörű eredményeket tudott felmutatni. Veres Sándor főgondnok köszöntőjében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntését tolmácsolta, és maga is hálát adott Urunknak a munka elvégzésért, a gyülekezet imádkozó közösségéért, valamint az adakozók önzetlenségéért. Főgondnok úr kiemelte, az új toronynak kettős üzenete van: egyrészt irányt mutat a távolból, másrészt arra is rámutat, hogy amit itt, a földön kaptunk, azt Isten dicsőségére és országa építésére kell fordítanunk.
Ezt követően a hittanos gyermekek nagytiszteletű asszony vezetésével bátran és mosolygó arccal örvendeztettek meg bennünket műsorukkal. Majd Varga Gábor országgyűlési képviselő zárta a köszöntések sorát, aki szintén kiemelte, hogy a köszönet nem a Kormányt illeti mindezen munkáért, hanem ők köszönik meg, hogy segíthettek. Végül arra kérte a gyülekezetet, hogy vigyázzanak továbbra is ilyen példásan a hitükre és a templomra.
Kiss Péter lelkipásztor zárta az alkalom hivatalos részét a köszönetnyilvánításokkal, s amint az jó református hagyományaink szerint lenni szokott, az ünneplő közösséget a parókiakertben gazdagon terített asztalok várták, melyért külön köszönet illeti a gyülekezet nőtagjait!
Köszönjük a Sárkeresztúri Református Gyülekezetnek, hogy példát mutattak hitből és kitartásból, hogy kedvességükkel és közvetlenségükkel megörvendeztettek bennünket, jelenlévőket is, és kérjük a Mindenség Urát, hogy továbbra is tartsa meg e gyülekezetet, és a külső építkezései mellé adjon mindig megújulni tudó belső építkezést is!
Zsengellér-Kekk Edina
A szerző egyházmegyei beosztott lelkész.
Képek: Vargosz