Beiktatták Komor Csaba lelkipásztort a Pécs-Kelet-Mecseki Református Egyházközségbe, szeptember 6-án. A 2023-ban létrejött missziói gyülekezet idén július 1-jén vált anyaegyházközséggé. Az önállósodás után kerülhetett sor a 2022 szeptembere óta a gyülekezetben szolgáló lelkipásztor beiktatására.  

Lelkészbeiktató istentiszteletre hívogatott a Pécsi Református Kollégium udvarán álló harang. A Pécs-Kelet-Mecseki Református Egyházközségnek egyelőre nincs temploma, ezért a gimnázium aulájában tartja istentiszteleteit. Megteltek a széksorok, az emeleti folyosókon is álltak – az egyházmegye és egyházkerület mellett határon túlról is érkeztek vendégek az ünnepi alkalomra.

„Az Ige tükre”
 „Amikor befejezték mindazt a munkát, amit Salamon végeztetett az Úr háza számára, bevitte Salamon azt az ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat, amelyeket apja, Dávid szentelt oda ajándékul…dicsérték az Urat, mert Ő jó és örökké tart az Ő szeretete. Akkor a házat, az Úr házát felhő töltötte be, úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni, hogy szolgálatukat végezzék, mert az Úr dicsősége betöltötte az Isten házát” – a Krónikák második könyve, ötödik fejezetéből olvasta az Igét Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. „Templomszentelésről szól a napi Ige, az Ígéret Földjén. Ígért földünk már nekünk is van, a város jóvoltából, a templom építésére” – utalt a püspök az Igéhez kapcsolódva arra, hogy Pécs város vezetése együttműködéséről biztosította a gyülekezetet a leendő templom helyszínével kapcsolatban.

Balog Zoltán beszélt arról, hogy a közösség a dinamikus fejlődésnek köszönhetően, négy év alatt misszióiból anyaegyházközséggé vált. „Amikor ilyen látványos a növekedés, különösen fontos, hogy újra és újra megálljunk, elcsendesedjünk és beletekintsünk az Ige tükrébe” – magyarázta a püspök, aki kiemelte, hogy Isten szava egy különleges tükör, amely nem csak azt mutatja meg, milyenek vagyunk, hanem azt is, hogy milyenek lehetünk. Keresztyénként arra kell rátalálnunk, milyen lehetőségeink vannak Isten valóságában. Az Igében említett gyülekezet fejlődése akkor indult meg, amikor rátaláltak az Úr útjára. „Mi is láthatjuk az építkezéseinket Isten valóságában. Ez a lelki tisztánlátás az egyház, a gyülekezet, a lelkipásztor és a presbitérium legfontosabb dolga” – mutatott rá a püspök, aki hangsúlyozta: fontos, hogy együtt, közösségben keressük az Isten által kijelölt utat. Az Ige azt mondja, hogy azért építhettek, mert szereti népét az Úr. „Ebben a dimenzióban benne van, ami ma itt történik - hogy szereti népét az Úr” – fogalmazott a püspök, aki rámutatott, hogy Pécs legfiatalabb gyülekezetében ajtókat nyitott meg Isten. „A ti feladatotok, hogy a nyitott ajtókra az Úr dicséretével válaszoljatok” – mondta a gyülekezetnek Balog Zoltán.

„A keresztyén lét titka”
A püspök rámutatott: az imádság évében különösen fontos, hogy együtt álljunk meg az Úr előtt akkor is, ha fontos kérdésekről másképp gondolkodunk. A keresztyénség egyik lényege, amikor emberek és közösségek találkoznak az imádságban. „A kéz összekulcsolása azt mondja, hogy én megszűnök saját aktivitásommal, és ebben a passzivitásban elfogadom azt, amit Istent tesz értünk és velünk” – mondta a püspök, aki rámutatott: a közösségek feladata, hogy együtt imádkozzanak. A keresztyén ember dolga pedig az, hogy azokért is imádkozzon, akikkel nincs jóban. Az Igében Isten megzavarja a templomszentelési liturgiát, hogy a gyülekezet megálljon és elgondolkozzon. „Szembesülni Isten jelenlétével – ez a keresztyén lét titka” – fogalmazott a püspök, aki rámutatott: időről időre meg kell állni, és megkérdezi, hogy ott vagyunk-e, ahol Isten látni akar bennünket? „Az Igében, amikor a felhő elkezd oszlani, az ember elkezdi felismerni, hogy mi Isten akarata vele és az Ő közösségével. Ezt a derengést kívánom nektek. Legyen türelmetek, kitartásotok és elég imádságotok arra, hogy végiggondoljátok a gyülekezet következő lépéseit” – mondta Balog Zoltán, aki az előttünk álló egyházi tisztújítással kapcsolatban rámutatott: az viszi előre a Baranyai Egyházmegyét, ha Isten népe az Úr dicséretében találkozik. „Arra kérlek benneteket, hogy ne visszafelé menjetek, hanem azon az úton, amit az Úr kijelölt” – zárta igehirdetését.

Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese végezte a beiktatás szolgálatát, amely során átadott a lelkipásztornak egy Bibliát, a gyülekezet bélyegzőjét, és jelképesen egy kulcsot, bízva a mielőbbi templomépítésben. A beiktatást követően áldást kértek a jelenlévő lelkipásztorok a beiktatott lelkész szolgálatára és életére.

Beteljesült remény
„Már az ezerkilencszázharmincas években megfogalmazódott az igény, egy új gyülekezet létrehozására Pécs keleti városrészében” – mondta köszöntőjében Radvánszky Bertalan, a gyülekezet főgondnoka.
Az egyházvezetés segítségével, a Baranya-programban jött létre 2023. január 1-jén a Pécs-Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség. „A gyülekezet 2026. július 1-jével anyaegyházközséggé vált, százhetven egyháztaggal és hetvenfős választói névjegyzékkel” – ismertette a főgondnok. A presbitérium egyhangúan döntött úgy, hogy a missziói munkát elkezdő Komor Csaba lelkipásztorral folytatja tovább a gyülekezetépítést. „Ma nemcsak a beiktatást ünnepeljük, hanem elődeink reménységeinek megvalósulását azzal, hogy létrejött a Pécs-Kelet-Mecseki Református Egyházközség” – fogalmazott Radvánszky Bertalan, aki rámutatott, hogy a lelkipásztor – a gyülekezet első beiktatott lelkészeként - Isten fontos eszköze a cél elérésében, hogy „összegyűjtsük Isten református népét ebben a városrészben”. A főgondnok kiemelte: az aznapi igében, a Zsidókhoz írt levélben többször szerepel, hogy Mózesék hit által cselekedtek. Istenbe vetett hitünkkel tudjuk alakítani életünket, közösségünket és egyházunkat. Köszöntőjét egy Ákos dalból vett idézettel zárta: „Adj hitet és elhiszem neked, hogy élni szebben is lehet. Sok okos megvet és nevet, de te észre se vedd, csak adj hitet!” A gyülekezet köszöntését a közösség és az egyházmegye zenekarának zenei szolgálata tette teljessé.

A Pécsi Református Kollégium - mint a jelenleg otthont biztosító intézmény - képviseletében Kádár Péter főigazgató, a Csombordi Református Egyházközség - mint testvérgyülekezet - nevében Boros László, a család nevében pedig Sümegi Péter, nyugalmazott szentlőrinci lelkipásztor mondott köszöntőt. A beiktatott lelkipásztor szolgálatában nagy hangsúlyt kap a zene. Tagja az egyházmegye lelkészeiből álló Isten Báránya zenekarnak is, akik a Bízzál örökké című dallal köszöntötték Komor Csabát.    

Akit a zene hozott Pécsre
„Ezt a dalt sokszor meghallgattam Pécs felé haladva, amikor először utaztam ebbe a városba, 2021-ben” – kezdte a köszöntésekre adott válaszát Komor Csaba lelkipásztor, aki elmondta: szívében és szolgálatában központi helyet kapott az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 10. fejezetének 33. verse: „Mind itt vagyunk Isten színe előtt”, amely a gyülekezet vezérigéje is. Ezt ábrázolja az egyházközség logójában található gránátalma is, ahol Krisztus, mint szimbólum jelenik meg a krisztogramban, abban a gránátalmában, amely az áldás szimbóluma. „Mi pedig aprócska kis magokként vesszük körbe Krisztust, aki bennünket eggyé és közösséggé formál” – magyarázta a lelkipásztor, aki rámutatott, hogy a múltban többször megfogalmazódott már a gyülekezetalapítás álma, amelynek szárba szökkenéséhez végül 2020-ig kellett várni.

„Szívből örülök, hogy itt vannak ma is közöttünk azok a lelkipásztorok, - Kovách Péter és Peleskey Miklós - akik ennek a gyülekezetnek elindították a létét. Ahogyan meséltek róla, az első alkalmon talán öten voltak. Eleinte havonta, majd kéthetente találkoztak” – emlékezett vissza a plántálás kezdeti szakaszára a lelkipásztor, aki háláját fejezte ki, hogy 2022-es érkezésekor nem nulláról kellett elindulnia. „Voltak testvérek, akik eljöttek vasárnap esténként, hogy az Isten igéje köré telepedjünk” – mondta Komor Csaba, akit a Tiszántúli Egyházkerületből szólított el az Úr. Amikor először olvasott a Baranya-programról – ötszáz kilométerről, akkor nem is sejtve, hogy egyszer neki bármi köze lesz ehhez – és annak gyakorlati megvalósítási terveiről, azt mondta: „végre belenézünk a tükörbe, hogy hol állunk, mire van szükség” – utalt a püspök igehirdetésére. Első útja a zene kapcsán vezette Pécsre: a Pásztortűz zenekarral szolgáltak a Pécsi Refiben és néhány környékbeli gyülekezetben. „Jó volt együtt lenni, jó volt magyarnak lenni, jó volt református kereszténynek és Krisztuskövetőnek lenni. Dicsérni az urat” – fogalmazott. Az első zenei szolgálatot több követte, majd sok beszélgetés és még több ima, amíg megértette az Úr akaratát. „Lehetőségem nyílt arra, amiről sosem álmodhattam, hogy egy gyülekezet plántálásában szolgálhatok. Egy ilyen helyzetben, amikor megtapasztalja az ember, hogy nincs, akkor sokkal könnyebb az Istenre hagyatkoznunk. Amikor nincs kész templom, nincs kész közösség, nincsenek kész szolgálattevők, hanem az Istenre-figyelés, az Istenre hagyatkozás lengi be az életünket. Ahogyan az igehirdetésben is hallhattuk: milyen jó az, amikor érezzük, hogy Isten Szentlelke - felhőként - közénk ereszkedik” – mondta a lelkipásztor, aki rámutatott: a Bibliában két ember ismeretlenül indul el egymás felé, amikor megérkeznek Kornéliusz házába, és elhangzik a mondat: ”mind itt vagyunk Isten színe előtt.”

Szeretet-közösségben élni
„Most íme itt vagyunk mi magunk is. Ünnep a mai, miattunk. Nem rólam van szó, hanem rólatok, kedves Pécs-Kelet-Meccseki testvérek. A gyülekezetünkről, arról a közösségről, amelyet Isten hívott egybe, akit Ő maga formált, hiszen Ő volt az, aki engedte ezt létrejönni, Ő adott ehhez mindent” – mutatott rá Komor Csaba, aki hálát adott a gyülekezet fiataljaiért és a köztük szolgálatot végzőkért, a zenei szolgálattevőkért, a börtön, és kórházmissziós szolgálatokért, a presbiterekért. „Hálás vagyok azért, hogy nagy családként tekinthetünk egymásra, hogy sajátunkként szeretjük egymás gyermekeit, hogy igazi szeretet-közösségben élhetjük a mindennapokat” – mondta a lelkipásztor, aki háláját fejezte ki az egyházkerület támogatásáért, anyagi és szakmai értelemben egyaránt. Komor Csaba megköszönte az egyházmegye támogatását, azon belül a gyülekezetnek otthont nyújtó Pécsi Református Kollégium segítségét.  

Hit, humor, hazaszeretet
„Megtisztelő és különleges élmény, hogy a Hercegszöllősi Zsinat négyszázötvenedik évfordulóján válhattunk anyaegyházközséggé. Mohács ötszázadik évfordulójára emlékezve, amikor a nemzet tragédiát élt át és kilátástalan volt a jövendő, Hercegszöllős válasz volt erre. Ahogyan egy egyházkerületi egyeztetés alkalmával elhangzott: a lélekmentés, az embermentés és az országmentés szimbóluma Hercegszöllős” – fogalmazott Komor Csaba, aki rámutatott, hogy szolgálatát három dolog vezérli: hit, humor és hazaszeretet. Mint mondta, e három domborodik ki az Erdélyben található csombordi testvérgyülekezeti kapcsolatban is. „Mindkét közösség tudja, mit jelent a kisebbségi lét: egy nagy katolikus városban reformátusként élni, illetve Erdélyben egy olyan településen, ahol nem a magyarság van többségben. A hitünk, a bennünk lévő humor és a hazaszeretet, amely összekapcsol bennünket ebben a közös szolgálatban” – emelte ki a lelkipásztor. Komor Csaba háláját fejezte ki azért, hogy úgy érzi, hazaérkezett, és családtagjaiként tekinthet azokra a testvérekre, akik körülveszik. Köszöntőjét azzal az Igével zárta, amely a gyülekezet nyári táborára készült karkötőn is olvasható: „Imádkozzatok egymásért!” Majd hozzátette: „a közösségért, a jövőért, az áldásokért.”

Az alkalom utáni szeretetvendégség igazi közösségi élmény volt: találkozásokkal, beszélgetésekkel, sok nevetéssel. Aki este tíz óra környékén benézett a Pécsi Refibe, egy összetartó közösség életébe kapott bepillantást: a gyerekek szaladgáltak és játszottak, a felnőttek kávégépet, asztalokat, székeket pakoltak, ételeket csomagoltak, szemetet gyűjtöttek – mosollyal az arcukon, derűs hittel a szívükben.