„Az emberélet ívet ír le, ez pedig nem más, mint az Isten felé fordulás íve. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap meg kellene térni, de azt igen, hogy napról napra egyre közelebb kerülünk Istenhez.”
Németh Pál
Miért akar Isten engem?
A Jelenések könyvét olvasva 14 locust találunk – igeverset, illetve hosszabb igeszakaszt –, amelyet a szakirodalom doxológia néven tart számon.
Többségében az Atya Istent, de vannak olyan versek, amikor az Atya Istent és a Bárányt együtt, sőt, két alkalommal kizárólag a Bárányt, azaz Jézus Krisztust dicsőítik. Ezek egyike az 5. rész 9. és 10. verse, amely számomra különösen is fontossá vált. Íme: „Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, / és feltörd annak pecsétjeit, / mert megölettél, és véreddel vásároltad meg őket Istennek / minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből; / és a mi Istenünk papjaivá és országa népévé tetted őket…” (RÚF)
A publikáció teljes tartalma az alábbi linken olvasható: