Kétféle plántálás áldásait élvezhetik a lajosmizsei reformátusok: az igei plántálásét és a templomkertben létesült madárbarát bibliakertét. Míg az előbbiért a nemrég beiktatott lelkipásztor, Varga-Kovács Mária felel, addig az utóbbi elsősorban férje, Varga László környezetvédelmi agrármérnök munkáját dicséri. Kettős szolgálatukat meghatározza Isten munkájának és gondoskodásának megjelenése a természetben.

„Sokszor természetesnek vesszük ezt a gondoskodást, de ha Isten nem ad esőt, fényt, termőföldet, azaz áldást és növekedést a gyülekezet és a teremtett élővilág számára, egyik sem lesz termővé” – fogalmazott Varga-Kovács Mária lajosmizsei lelkipásztor. „Isten jelenvalóságának egyik legmeghatározóbb megnyilvánulása a természet szépsége, amelyben az ember megtalálhatja mindennapi feltöltődésének forrását is. Áldásos párosítás, hogy templom és a bibliakert egymás mellett található, egységet alkot, és ahogyan a kert növekedését megáldja az Isten, úgy a gyülekezetét is.”



Kétszeresen megáldott szerelemprojekt
A balmazújvárosi születésű Varga László természetközelben, a Hortobágy és a Hajdúság határán nőtt fel, gyerekkora óta részt vesz a Hortobágyi Nemzeti Park munkáiban, és mindig is a biológia és a madarászat állt érdeklődése középpontjában. Iskolás korában megyei természetismereti vetélkedőket nyert csapattársaival együtt, majd Szarvason tanult környezetgazdálkodási agrármérnöknek, természetvédelem és területfejlesztés szakirányon. Nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy mindig ezen a területen dolgozhatott.

Leendő feleségével – aki akkor Nagyhegyesen és Hortobágyon szolgált segédlelkészként – a Hortobágyi Madárkórház turisztikai menedzsereként ismerkedett meg, amikor az egyház, a természetvédelem és a vallási turizmus kapcsolódási pontjait kereste.

„Összeköltözésünk után merült fel bennem, hogy építsünk a nagyhegyesi üres udvarra olyan önfenntartó ökokertet, amely szakrális jelentőséggel is bír, és részét képezik a Szentírásban szereplő növények” – emlékezett vissza László. Neki is látott a megvalósításnak.

„Ez a férjem szeretetprojektjeként indult, de általa én is ráébredhettem arra, hogy szeretek a kerti munkákkal bíbelődni” – mondta Varga-Kovács Mária.
2022 tavaszán vágtak bele a kertépítésbe, és amikor 2023 novemberében Nagyhegyesről Lajosmizsére költöztek, a növények is jöttek velük. Egy autó a személyes holmijukat költöztette, egy kamion pedig az összes általuk ültetett fát, cserjét, félcserjét, évelő növényt.




„Szívszorító volt a kert átköltöztetése. Voltak növények, amelyeket nemhogy felére, de negyedére vissza kellett vágni, hogy megmaradjon, amikor itt földbe kerül. Ráadásul a fagyok miatt nem tudtuk rögtön elültetni őket Lajosmizsén, így Istenre bíztuk az életüket. Az Úr azonban másodjára is megáldotta ezt a szerelemprojektet, mert mindegyik megmaradt. Azóta óriási növekedésnek indult itt a kert, most is szépen virágzik és gyönyörködtet bennünket. Ez az Isten áldása nélkül nem jöhetett volna létre” – vallja a lelkész.

Régi és új egysége
Bár Lajosmizsének nincsenek olyan jó földtani adottságai, mint Nagyhegyesnek, a korábbi lelkészek jó termőföldet hozattak a templomkertbe és gondoskodtak a fákról. Maga a templomkert egy fél hektáros udvar, közepén a templommal, egyik felén a parókiaként szolgáló régi református iskolaépülettel, másik felén a gyülekezeti házként szolgáló régi parókiaépülettel. A gyülekezeti ház felőli oldalán álló öreg fák évtizedek óta gyönyörködtetik a helyieket. A templom másik oldalán korábban csak egy bodzabokor, egy barackfa és fű volt, most viszont itt nő a bibliakert, melyet ösvények osztanak kisebb szigetekre.



A modern, önfenntartó ökoszisztémaként működő új kertben nemcsak a Bibliában szereplő növények találhatók, hanem olyanok is, amelyeknek a neve kapcsolódik a Szentíráshoz, mint például a júdásfa. Emellett a régi és az új kertrész egységében megtalálható minden olyan növény, amely a magyar portákon hagyományosan lenni szokott. „Van itt például fenyő, nyír, mogyoró, dió, meggy, cseresznye, szilva, barack, alma, apró szőlő és bogyós növények is” – sorolta László. „A virágzó cserjék, a lombhullató fák és az évelő növények úgy vannak elhelyezve, hogy tudjak játszani a színeikkel is.”

A helyi és környékbeli gazdálkodók, kertészek örömmel segítettek a kert kínálatának gyarapításában, és a gyülekezeti tagok is fellelkesültek a bibliakert ötletétől. „Nemcsak akkor jöttek, amikor kertépítő akciót hirdettünk, de sokan szabad félórájukban is megkérdezték, akad-e a kerttel valami munka. Más gyülekezetek is érdeklődnek. A feleségem beiktatásakor a foktői reformátusok népes csapata már jóval korábban megérkezett, hogy az istentisztelet előtt körbe tudjam őket vezetni a kertben. A nyugdíjas klubtól a gyermektáborokig minden generáció képviselői nagy érdeklődéssel jönnek ide.”



A kert folyamatos gondoskodást igényel, ezért a lelkészcsalád csak úgy tud nyaralni, ha felkérnek valakit a növények locsolására. Ez nem kis kérés, hiszen a kert locsolása két és fél óra is lehet. „Nagyon nagy hálával éltük meg, hogy amikor nemrég elutaztunk, a főgondok úr a családjával minden nap jött locsolni” – mondta erről Mária. Szerencsére a lajosmizseiek közül mindenki foglalkozik a saját otthonában haszonnövényekkel, kertekkel, így a gyülekezet hamar a magáénak érezte a templomkert gondozásának feladatát is.

Az ég madarai és a mezők liliomai
A kert vonzerejét nemcsak a szép növények, a megkóstolható gyümölcsök vagy a gyerekek kedvencének számító mezítlábas ösvény adják, hanem az itt élő madarak is. „Az ember nem is gondolná, hogy milyen hasznos élőlények élnek körülöttünk. A templomtoronyban élő denevérek például folyamatosan ritkítják a kertben a kártevőket. A madárbarát kert így nagyon jól működő rendszerré vált igen rövid idő alatt” – magyarázta László.

„Rengeteg odút hoztam ide magammal, nemcsak a madaraknak, hanem a denevéreknek, a lepkéknek és a különböző rovaroknak. Pihenőhelyként és búvóhelyként is szolgálnak. A gyülekezet konfirmandusai is segített az odúk kihelyezésében, létrával másztak fel a fenyőfákra és a nyírfákra. Kiültünk a széncinegék ládája alá, amit ők helyeztek ki, és miközben megfigyeltük a madarakat, beszélgettünk, áhítatot tartottunk, olvastuk a Szentírást.”

Mária a növények és a madarak együttélése kapcsán Jézus példázatára emlékeztet Máté evangéliumából: az „ég madarai” és a „mezők liliomai” mind Isten gondviselésének tanúi, így lehet a lajosmizsei madárbarát bibliakert élővilága is bizonyságtétellé számunkra. Ezt a bizonyságtételt szeretnék a jövőben erősíteni, például azzal is, hogy táblákat raknának ki a bibliai növényekhez a hozzájuk kapcsolódó igeszakaszokkal.

„A konyhaablakunk pont a kertre néz, és nincs rajta se függöny, se redőny, se roló. Minden reggel, amikor felkelünk, reggeli közben a kertben gyönyörködünk, és látjuk napról napra, hogy Isten áldása mekkora fejlődést és növekedést adott a kertnek” – mondta a lelkész. „Ezt a szépséget szeretnénk megosztani az emberekkel, és ezt a gazdagságot szeretnénk felmutatni nekik, hogy bizonyságot tudjunk tenni Isten csodálatos munkájáról.”




Barna Bálint
Képek: Vargosz, Varga László