Megajándékoztuk egymást
Konnektor – ez a neve a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye ifjúsági találkozójának, melyet 16 gyülekezetből több mint 120 fiatal részvételével Kunszentmiklóson tartottak 2026. május 9-én. Dani Eszter solymári lelkipásztor a Miatyánkról tartott előadást.
Az ifjúsági nap témája az imádság volt, többféle imasétán, vezetett imádságon vehettek részt a fiatalok. Megismerkedtek imafüzetekkel és dicsőítve is imádkozhattak. A napot focikupával és templombejárással zárták.

Damásdi Péter egyházmegyei ifjúsági referens beszámolója szerint „a Konnektor elérte célját: feltöltő kapcsolódásokban lehetett része mindenkinek egymással is, de főleg Istennel, Mennyei Apukánkkal, akit a legbensőségesebb megszólítással illethetünk imádságainkban. Találkozónk különlegessége, hogy a programot együtt állítjuk össze, minden gyülekezet részt vállal belőle, és közösen is valósítjuk meg, megajándékozva egymást. Idén is kapcsolódtunk nagyobb egyházi közösségeinkhez: az SDG Református Diákmozgalom, valamint a szegedi és a budapesti egyetemi gyülekezetek is képviseltették magukat saját maguk vezette programmal is.”

Az Úrra mondott igen 
Házam, egyházam, hazám címmel tartott a Baranyai Református Egyházmegye konfi-ifi találkozót 2026. március 21-én, a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolájában. Zene, játékos feladatok és az egyházmegyei fotópályázat eredményhirdetése – a többi közt ezekkel várták a fiatalokat a szervezők.    

Dicsőítéssel és jégtörő játékokkal kezdődött a nap. A mozgásos, vidám feladatok nemcsak a hangulatot alapozták meg: az ismerkedés is könnyebben ment.  

„Isten döntött mellettünk akkor, amikor megteremtett” – fogalmazott igehirdetésében Horváth Andrea, a Harkányi Református Egyházközség lelkipásztora, aki rámutatott: Isten ígéretet tett, hogy velünk lesz a világ végezetéig, a Szentlélek által. A lelkipásztor kiemelte: Isten ma is ott szeretne lenni az életünkben. Várja, hogy mellette döntsünk. Az Úrra mondott igennek egész életre kell szólnia.  

„A csapatmunkát élveztem a legjobban, tetszett, hogy milyen jól együtt tudtunk dolgozni” – mondta Sós Krisztián, aki a Szentlőrinc–Nagypeterd Református Gondozó Egyházközség ifiseként érkezett a találkozóra. Először vett részt ilyen alkalmon. Mint mondta, sok útravalót kapott, amelyek közül kiemelkedik a zenei élmény.   

Játékos feladatokkal hozták közelebb a fiatalokhoz a Hercegszöllősi Kánonokat a 450 éves jubileum alkalmából. Volt kvíz, plakátkészítés és levélírás is. Az egyházmegyei fotópályázat eredményhirdetését is megtartották az ifjúsági napon. A hittanoktatói munkaközösség kiírására felső tagozatos diákok jelentkezhettek. A pályázatra mintegy hatvan fénykép érkezett. „Szerettük volna, hogyha ebben a digitális világban is megnyilvánulhatnak a diákok. Mottóul egy zsoltárverset választottunk, a 139. Zsoltár 14. versét, amely rácsodálkoztat Isten alkotásaira” – fogalmazott Hanvayné Országh Krisztina, a Baranyai Református Egyházmegye Hittanoktatói Munkaközösségének vezetője.  

 

Az ifjúsági nap egyik célja, hogy azok a fiatalok is közösségben élhessék meg hitüket, akiknek gyülekezetében nincs jelentős létszámú ifi. A szervezők minden alkalommal egy-egy témakör köré tervezik a napot. „Házam, egyházam, hazám. Ez a három fő gondolat volt, ami meghatározta a mai napot. Ezt a hármas vetületet igyekeztünk a múlt, jelen, jövő ívébe belehelyezni úgy, hogy visszatekintünk a Hercegszöllősi Zsinatra” – fogalmazott Komor Csaba lelkipásztor, az egyházmegye ifjúsági referense, aki kiemelte: a játékos feladatok egyik fontos célja rávilágítani a fiataloknak, hogy fontos szerepük van abban, milyen lesz a jövő otthona, egyháza, hazája.   

Lendületet kapott a Baranyai Református Egyházmegyében tavaly az ifjúsági élet. A résztvevők és a szervezők lelkesedése az idei imádság évében sem lankad. „Nagy ajándék itt, Baranyában a Pécsi Református Kollégium, amely átszövi az egész megyét. Közel ezer tanulója van ennek az intézményrendszernek. Fontos, hogy a református közösséghez való tudatos tartozásra is neveljük őket” – fogalmazott Wébel Zsolt baranyai esperes. (Beszámoló: Komorné Csernáth Erzsébet)

Hitben járó fiatalok tettek bizonyságot
Filterek nélküli imádság címmel tartották meg a Budapest-Déli Református Egyházmegye ifjúsági napját a Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség templomában 2026. március 28-án szombaton. Hat gyülekezetből 45 fiatal vett részt a találkozón, ahol három előadás hangzott el az imádságról – ezeket Székely Zsolt és Tihanyi Kristóf lelkipásztorok tartották.

A nap második felében három hitben járó fiatal bizonyságtételét hallgathatták meg kortársaik. Kreisz János egyházmegyei ifjúsági referens kérésünkre arról is beszámolt, hogy idén ősszel a Csepel-Központi Református Egyházközségben tervezik még egy ifjúsági délután megszervezését, ugyancsak több gyülekezet fiataljainak a bevonásával.

Dicsőítés és imaszolgálat
Két, a Benkő István Református Általános Iskolában év után idén újra egy gyülekezet adott helyszínt a Budapest-Északi Református Egyházmegye ifjúsági találkozójának 2026. április 19-én – számolt be Zámbóné Ivanics Hajnalka egyházmegyei ifjúsági referens. „Balássy András és csapata nagy örömmel készülődtek, hogy kis templomukba befogadják az ifjúsági találkozót. A Budapest-Törökőri Református Gyülekezet fiataljai kitettek magukért: nagy szeretettel fogadtak, előkészítették a tereket, hogy hét kiscsoport kényelmesen le tudjon ülni beszélgetni, és finom szendvicseket gyártottak elképesztő mennyiségben.

A találkozó mintegy 60 résztvevő lelkes dicsőítésével indult a káposztásmegyeriek zenekara vezetésével. Az imádság témájára Boross Samu tábori lelkész melegítette elő a fiatalokat. Ezután kiscsoportos reflexió, majd vidám asztalközösség kezdődött az udvaron. Az alkalom egy vezetett igei imádsággal folytatódott, melyben a fiatalok azt tanulták, hogyan használja Isten a képzeletünket a Jézushoz való közel kerülésre. Végül dicsőítés és imaszolgálat zárta az estét. Sokan mély témákban kérték Isten gyógyító szeretetét, áldását, ezért négy imaszolgálatos fogadta az imakérőket. Az egyházmegyei táborban augusztus elején folytatjuk közös utunkat. Várunk mindenkit szeretettel Soltvadkertre augusztus 3. és 7. között!”

Igaz barátság
A IX. Tágas Tér délpesti református ifjúsági napot 2026. május 31-én délután tartották Bugyin, mintegy húsz ifis részvételével, akik a közeli településekről érkeztek. „Ez a kéthavi rendszerességgel tartott alkalomsorozat az utóbbi időben meghatározó találkozási ponttá vált a környékbeli református fiatalok számára, és egyre inkább összekapcsolja gyülekezeteinket” – számolt be érdeklődésünkre Révai Csenge délegyházi ifivezető.
„Közösségünkben azt a reménységet szeretnénk erősíteni, hogy az Úrnál van megoldás életünk minden nehézségére. Ő az, aki a szorongásokkal teli világból teljes szabadságra, tágas térre vezet bennünket.

Alkalmunkat néhány közös játékkal kezdtük, majd együtt dicsőítettünk a helyi fiatalokból álló zenekar vezetésével. Az igehirdetés során arról volt szó, hogy hogyan formálnak bennünket személyes kapcsolataink, barátságaink. Dávid és Jonatán példáján keresztül érthettük meg, milyen az Úrtól rendelt, igaz barátság, szembeállítva azokkal a kapcsolatokkal, amelyek csak távolabb visznek Istentől. Végül Krisztus barátságának ajándéka került a középpontba, aki bennünket is barátainak nevez. 

Egy közös imádságot és dicsőítést követően megvacsoráztunk, majd néhány újabb játék és beszélgetés után hazaindultunk.”

Mire kaptuk egymást?
Északpesti fiatalok özönlötték el a Szentendrei Református Gimnáziumot 2026. április 18-án – számolt be Gergelyné Molnár Lívia. „Már hetekkel hamarabb érkeztek az invitáló plakátok, levelek. Volt bennünk izgalom, vajon találkozunk-e korábbi ismerősökkel. Imaközösségekben imádkoztunk az alkalomért, mert mindannyiunk célja volt, hogy a Lélek jelenlétében élhessük meg az igével és a testvérekkel való találkozást. 

Telt a parkoló szombat reggel. Gyűlt a sor a regisztrációnál, mindenki fürkészte az ismerős arcokat, hátha lesznek még újabb közös emlékeink egymással kapcsolatban. 
Kakaóval, kakaós csigával, finomságokkal várta a helyi közösség az érkező fiatalokat. 
A köszöntések után a Take Heart dicsőítő csapattal álltunk az Úr elé. A hatvani gyülekezet zenekara lelkesen és lelkesítve hívott bennünket dicsőítésre. 

Ezután Koncz Hunor kosdi lelkipásztor beszélt a közösségről Mire kaptuk egymást? címmel. Arra emlékeztetett bennünket, hogy Isten mint kapcsolati lényeket teremtett a saját képére és hasonlatosságára, így dolgunk az is, hogy az Istennel rendezzük a kapcsolatunkat. Az istenkapcsolatunk elveszett, megtört a bűneset következtében, így az egymással való kapcsolat is. Emiatt beszélt a lelkipásztor a kapcsolati problémákról, ami a párkapcsolatban, a közösségi terekben megerősödő önzés, egymás leuralása, a bántalmazás és az elmagányosodás problémáit is jelenti, amiért nagy árat fizetünk. Jézus ezért jött: hogy megváltásra hívjon bennünket, és egymásra bízzon. Versengés helyett szolgálatra biztat. Azt kínálja számunkra, hogy végre azok lehessünk, akivé a mi Urunk szánt. Az ifi, a gyülekezet, az egyházmegyei közösség lehet ennek a tere – hangzott el. Az ifi kapcsolati műhely, ahol a megváltott és a megváltásra szoruló emberek vannak együtt, hiszen vassal formálják a vasat, és az egyik ember formálja a másikat. (Péld. 27,17). Egyedül nem lehet formálódni, csiszolódni, és csak közösségben tudjuk egymást terhét hordozni – emlékeztetett az előadó.  

A lelki gondolatokat lélekemelő énekléssel folytattuk, majd korosztályos csoportokban megbeszéltük, kit mi érintett meg a hallottakból; hogyan éljük meg a közösség ajándékait, lehetőségeit; hogyan tapasztaltuk meg az ifink, gyülekezetünk krisztusi értékeit; továbbá mit adhat a mi kis közösségünk a nagyobb közegnek, a gyülekezetnek. Felvetődött az a kérdés is, mit tanultunk önmagunkról, Jézusról egy-egy nehézség alkalmával? 

Nem egyszerű olyan csoportban megnyílni, akikkel először találkozik az ember, de megéltük, hogy hasonló küzdelmekben vagyunk a közösségi, az iskolai, a családi életünk területén, és ez segítette a fiatalokat a témához és egymáshoz is kapcsolódni. 
Ebéd alatt lehetett folytatni a félbemaradt beszélgetéseket, majd a délután sok lehetőséget kínált a fiatalok számára. Sportolás (foci- és röplabdameccsek), akadálypálya és akadályverseny várta a mozogni vágyókat.  A többiek workshopokon vehettek részt olyan érdekes témák közül válogatva, mint a keresztyén párkapcsolat, a konfliktuskezelés, a hitünk megélése egy hitetlen világban vagy az aggódás. Közösen gondolkodhattak arról a kérdésről is, hogy hol van Isten, amikor fáj; hasznos tippeket kaptak a bibliaolvasáshoz, megvizsgálhatták, mit jelent a lelki nagykorúság, és hogy hogyan viszonyuljunk az LMBTQ-közösség tagjaihoz keresztyénként. Volt, aki pedig ez idő alatt a dicsőítésben vett részt.

A házigazda szentendrei gyülekezet fiataljai rengeteg munkát, időt, imádságot tettek ebbe a napba, az Úr pedig áldásával, jelenlétével gazdagította programot.  Hálásan köszönjük a helyiek szeretetét, szolgálatát és az egyházmegye mindennemű támogatását!”

Nikodémusok éjszakája és tábortüzes dicsőítés
„Nagy-nagy hálával vagyunk az Úr felé a tolnai konfi-ifi hétvége áldásaiért” – számolt be érdeklődésünkre Fekete Zoltán egyházmegyei ifjúsági referens. „A Tolnai Református Egyházmegyében két évtizede tartjuk a konfi-ifis korosztály számára ezt a hétvégét a bővülő számú és jellegű egyéb találkozók mellett. A 2026. április 10-12-ei hétvégén Balatonszárszón voltunk együtt 135 fővel, 6. osztálytól 12. osztályig, fiatal felnőtt és felnőtt szolgálók segítségével. 55-en valamilyen szolgálatot is vállaltak, akár résztvevőként is. Ebből 16 zenész/ énekes, 14+14 kiscsoport-vezető és segítő, 8 kiscsoportot segítő felnőtt mentor, 4 házigazda pár, 5 bizonyságtevő, 3 éjszakai felügyelő, 2 főszervező, 1 előadó. A részvételi díj harmadával az egyházmegye, harmadával a küldő gyülekezet segítette a fiatalok részvételét. 

Az imádság évéhez kapcsolódóan kértük fel az előadót, Szabó Levente fiatal lelkipásztort (PTE Misszió). A Máté 6,6 alapján építette fel a hétvége négy üzenetét az imádság alapfeltételeiről: bizalom, csend, tér-idő, őszinteség. A kiscsoportok nagyon jól működtek. Sokat énekeltünk és a bizonyságtételek megerősítették az igei üzenetet. A szárszói templomban az istentiszteleten is mi szolgáltunk. Az újdonság idén a Nikodémusok éjszakája és a tábortüzes dicsőítés volt. Újra szinte minden kiscsoportot, programot fiatalok vezettek, fiatalok voltak a házigazdái a közös alkalmaknak és ők tettek bizonyságot is. Sok közösségi program volt, foci- és röplabdakupa, számháború, kézműves foglalkozás, balatoni séták, fagyizás, imakérésre és lelki beszélgetésre lehetőség, táncos, társasjátékos est, rapidrandi, nagyon finom ételek, sütihegyek, barátságok, ismerkedések. Összhang, sok imádság előtte, közben és közösen, egységben megoldottuk a felmerülő helyzeteket.

A fiatalok visszajelzései alapján többeket megerősített a hitében a hétvége, volt, aki a befogadó és nyitott közösséget, a felszabadult légkört emelte ki. A kapcsolódásban is fejlődhettek a fiatalok, és volt, aki arra is ráébredt, hogy „Istenhez nemcsak akkor lehetünk közelebb, ha semmi rosszat nem teszünk, hanem akkor is, amikor rájövünk a rossz tetteinkre és megváltást kérünk”. Többen nagyobb bizalommal és odaszántabban kezdtek Isten felé fordulni, tapasztalták szolgálatuk áldásait, és azt, hogy meghívott barátaikban is munkálkodott Isten. Áldott legyen az Úr!”

Isten megszólítható és jelen van
A Vértesaljai Református Egyházmegyében évente kétszer rendezik meg a VIFI NAP-ot, egyet tavasszal – konfirmáció előtt –, egyet pedig késő ősszel, tél elején – advent első hetében. „Így volt ez idén is: május 16-án tartottuk összejövetelünket, ezúttal Pusztaszabolcson. Minden alkalommal igyekszünk más-más gyülekezetet választani házigazdának, ily módon is szolgálva egymás felé” – számolt be érdeklődésünkre Papp Imola lelkipásztor.

A nap fő témája a 145. Zsoltár 18. verse köré épült: Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. „Fábián Bence, a Refisz elnöke volt meghívottunk, aki előadásában mélyen kifejezte Isten hűségét a sokszor hűtlen ember iránt. Imádság évében vagyunk. Ezért is tartottuk fontosnak még inkább hangsúlyozni a fiatalok között, hogy milyen nagy ereje van az imádságnak. Bence előadásában különösen is kitért arra, hogy olyan Istenünk van, aki megszólítható, aki közel van hozzánk, aki jelen van az életünkben.  

Az alkalomra 12-18 éves fiatalok érkeztek, összesen 48-an. Az előadást követően Yuzuru Kawase diósdi lelkipásztor tett köztünk bizonyságot, aki elmondta, mit jelent számára Jézus Krisztus jelenléte az életében.

A napot áhítattal kezdtük, Nagy Gábor pusztaszabolcsi lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket, majd éneklés után a délelőttöt különböző játékok töltötték ki. Ez remek alkalom volt arra, hogy azok a fiatalok, akik eddig még nem ismerték egymást, most jobban megismerhessék. Közös ebéddel folytatódott a nap, majd együtt dicsőítettük Teremtő Urunkat. Az előadás és a bizonyságtétel után kiscsoportos beszélgetésre volt lehetőség. Ez mindig remek alkalom arra, hogy a fiatalok megosszák egymással tapasztalataikat, esetleg feltegyék kérdéseiket. A napot ismét énekléssel zártuk, ahol érezhető és tapasztalható volt, milyen jó együtt áldani és magasztalni Istent.  

Mint azt mindenki tudja, munkával és fáradozással jár minden ilyen alkalom megszervezése, de mindig hálával nyugtázzuk, hogy pont annyi szolgáló testvér van, amennyire szükségünk van. Örömmel tölt el bennünket, hogy elhívott és kiválasztott az Isten erre a szolgálatra. Hisszük azt, hogy áldott eszközeivé válhatunk a mi Urunknak a fiatalok között is!”