Királyom visszatér,
Szép időm lejár.

Itt hagyok jót s kedveset
Mit gyűjtöttem, sokat-keveset.

Villanó örömök,
Szerelmes hajnalok
Ködbe vesznek.

Új világ jő,
Szent, boldog, dicső...

Egy kérdés cseng majd csak
A végtelen űrbe,
A hátrahagyott élet csendjébe,

Hogy szerettem-e Őt, a felebarátot, s önmagamat
Egyszerűen,
Tisztán,
Gyermekin remélve...?