A Római levél kortörténeti olvasata

Pecsuk Ottó doktori disszertációjában jól használható "kommentárt" ad a Római levélhez, miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.

Bonyolult és szövevényes a Római levél retorikai szituációja, ám e bonyolult helyzetből Pecsuk Ottó meggyőzően vonja le, hogy mi lehetett Pál szándéka a Római levéllel. (Adamik Tamás egyetemi tanár, a MTA doktora)

Az utóbbi 10-15 évben növekvő érdeklődés észlelhető az Imperium Romanum mint az első keresztyén gyülekezetek kontextusa iránt. Nem annyira a korábbi kor- és vallástörténeti szemléletmód ez, amely általában Róma történelme, kultúrája és vallása iránt érdeklődött, hanem inkább a római hatalmi struktúrák szociális-politikai implikációi, illetve ezek visszhangja iránt az első keresztyén közösségek életében. E dolgozat részben a régi szemléletmódot képviseli, más vonatkozásban viszont az újfajta érdeklődés szempontjai is jól érvényesülnek benne (Vladár Gábor egyetemi tanár, PRTA rektora)

A szerző úgy véli hogy Pál apostol a Római levélben megpróbálja összegezni a keleti misszió hatalmát, óv az eddigi félreértésektől és hibáktól, megkísérli érthetően összefoglalni az általa hirdetett evangélium leglényegét, biztosítani akarja a gyülekezet helyét a római társadalomban, újra definiálja a Krisztus-hívők gyülekezetének mibenlétét, és igyekszik a megfelelő kapcsolatokat előmozdítani a gyülekezet tagjai között. (Karasszon István egyetemi tanár, KRE HTK)