Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Múzeumi szakértőkből álló nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a budapesti Bibliamúzeum nemrégiben. A nemzetközi megméretésen arany-, ezüst- és bronzdíjat kaptak a megújult múzeum animációs filmjei.
Szabó Andrással új kötetéről, a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről Fenyvesi Félix Lajos beszélgetett.
Az interjú az Evangélikus Élet magazinban jelent meg.
Lutherek címmel mutatták be az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon a reformáció 500. évfordulójára született ragtime operát, amelyet Martin Luther King és Luther Márton élete ihletett. Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a Bohém Ragtime Jazz Banddel kiegészült debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendező vezetésével.
A spiritualitás az istenhitből fakad. Bárhol is járunk, azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak az élő zenére és különösen fogékonyak, ha elgondolkodtató, lecsendesítő, megnyugtató, szakrális zenét hallanak – mondja Gyermán Júlia hegedűművész.
Vérpezsdítő ritmus, ősi dallamok – aki ellátogatott már a Református Zenei Fesztiválra, tudja, hogy a Ráday utca épületei ilyenkor minőségi zenét visszhangoznak. A programhelyszínek sora idén először jazzudvarral is kiegészült, ahol ifjú tehetségek is megmutatkoztak.
Egy reformátor, aki világhírű lehetett volna, mégis inkább honfitársainak prédikált; egy prédikátor, akiről sokáig úgy tartották, a törökök ölték meg; és egy színdarab, amelynek jelmezeiből hiányzik a zöld szín – így mesélnek protestáns nagyjaikról a ráckeveiek.
Mintegy kétszázezer látogatóra számítanak a Művészetek Völgyében a szervezők július utolsó hetében. A Balaton-felvidéki Taliándörögdön a reformátusok ezúttal ládákba rejtik kincseiket, sőt láthatatlan képeket állítanak ki.
Egyedi látásmódú művész, akinek reményteli alkotásai szenvedésekkel teli múltja lenyomatát is őrzik. Nehéz sorsú, de korántsem „nehéz” ember, hanem nagyon is közvetlen, mosolygós, nyitott. Gyermekkoráról, alkoholbetegségről és az újrakezdésről is mesélt nekünk Baán Katalin fotóművész, aki ezúttal a Zsoltárok könyvében fedezte fel Krisztus arcát és a sajátját.
A hallei pietizmus és a reformáció címmel nyílt kiállítás a dunamelléki egyházkerület székházában. A vándorkiállítás német nyelvű tablói főként a Luther Márton nyomdokain járó pietista teológus, August Hermann Francke munkásságát mutatják be.
Célja, hogy úgy vigye a Biblia világát a mindennapi életbe, „hogy az ne elkülönített valami legyen, hanem olyan, mint a levegő, amit nem felejtünk el beszívni.” Első díjat kapott Miklya Zsolt költő azon az énekszövegírói pályázaton, amelyet az Európai Protestáns Egyházak Közössége hirdetett meg a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából.
A böjti időszakban, nagypéntekre és húsvétra készülve nyitotta meg legújabb időszaki tárlatát a Bibliamúzeum. A monografikus kiállítások után ezúttal huszonöt kiváló magyar művész alkotásaiból készült újszerű válogatás. A képek alkotói mindannyian olvasták a Bibliát, és ami megjelent a lelkükben, azt ábrázolták a vásznon.
Az Operaház is készül a reformáció 500. évfordulójára. Idén ősszel három produkcióval is megemlékeznek a 16. században indult hitújításról: Meyerbeer A hugenották, Verdi Stiffeliójának koncertszerű előadása és Verdi Requiemje várja a közönséget.
Azt mondták róla, soha nem hagyta el a száját szitokszó. Kérdezték is tőle, mi történik, ha nagyon megharagszik. Akkor hallgatok - felelte. De ha nagyon, nagyon megharagszik? - faggatták tovább. - Akkor még jobban hallgatok - zárta le. Kétszáz éve született Arany János, a magyar költészet zseniális művésze.
Mi foglalkoztatja a református lelkipásztorokat, miről írnak, ha tollat ragadnak szabadidejükben? Az elmúlt esztendőben több lelkésszell is beszélgettünk új könyvéről. A kötetek között jellem-ábécé, Kálvin-tanulmányok és egy történelmi regény is található. Ez utóbbit álnéven írta szerzője.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.