Nélküle ma nem lenne egyházi egyetemünk – a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának harmincadik évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten február 24-én, majd felavatták a tíz éve elhunyt egyetemalapító, dr. Hegedűs Loránt emléktábláját.
Elsősorban a kamaszok és a fiatal felnőttek rajonganak érte, de sajnos a kisebbek között is dúl a Wednesday-láz. Mit tehetünk akkor, ha a mi gyerekünket is eléri?
A keresztyének küldetése, hogy féltékennyé tegyék Isten választott népét – hívja fel a figyelmet a bibliai igazságra Avi Snyder, a Zsidók Jézusért szervezet európai nagykövete A zsidóknak nincs szüksége Jézusra... és más tévhitek címmel magyar nyelven nemrégiben megjelent könyvében.
Nyitott szemináriumra várják az érdeklődőket a budapesti református teológián ebben a félévben. Üldözött keresztyének személyes történeteiket megosztva engednek bepillantást abba, mit kell elszenvedniük azokban az országokban, ahol élnek vagy ahonnan elmenekültek.
A húsvétot megelőző, az egyházi hagyományban gyökerező negyvennapos időszakban gondolkodjunk együtt a böjtről, hogy aztán Isten Igéje szerint böjtölhessünk, nem csak húsvét előtt!
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”
Jn 11,25
Megrendülve, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Szotyori Nagy Gábor nyugalmazott...
Régi-új helyén nyitott újra a budapesti Ráday Könyvtár, ahová szeretettel várják régi és új olvasóikat. Veres Anna Mária könyvtárigazgatóval a nyitásig vezető útról, a feladatokról és az újdonságokról beszélgettünk.
A sebész főorvos, volt egyházközségi és egyházmegyei főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, a Zsinati Tanács jegyzője életének 85. esztendejében, 2023. február 4-én visszaadta lelkét teremtő Istenének.
Közelebb érzi magát Istenhez lelkészfeleségként, bár hogy ez a szerep mit jelent, arról nem voltak határozott elképzelései. Mégis azt mondja: ha vállalkozhatna bármire az életben, akkor is valami olyanba kezdene bele, amit lelkészfeleségként is csinál. Morváné Cserna Anettel beszélgettünk.
Három közismert házaspár őszinte beszélgetése kapcsolatukról és családjukról a különbségek, hasonlóságok, nehézségek, gyümölcsök és a közös gyerekek tükrében.
Az idei cigánymissziós lelkésztovábbképzés a lelkészi hivatás évéhez kapcsolódóan annak kérdéskörét járja körbe, hogy a lelkipásztornak hol és milyen lehetőségei vannak a cigány közösségekben való szolgálatra.
A szentek példáját nem használhatták fel, ezért új életpéldákra volt szükség a reformáció idején. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége, Károlyi Zsuzsanna alkalmas példakép volt és maradt – csak éppen más és más okból. A fejedelemasszony portréja, ahogy a történész látja, és ahogy a korabeli igehirdetők láttatták.
Egyre több a női lelkész, így egyre több a lelkészférj is, ők pedig gyakran civilek. Faragó Attila lelkészférjjel arról beszélgettünk, milyen ez az évtizedekkel ezelőtt a közvélemény számára még elképzelhetetlennek tűnő szerep.
A tíz évvel ezelőtt elhunyt Hegedűs Lóránt püspöki, egyházfői, lelkészi és teológusi öröksége a késő huszadik századi magyar református történelem kitörölhetetlen része. Erre a fontos hagyatékra emlékeztek a budapesti Szabó Dezső Katakombaszínházban február 12-én.
Legkésőbb idén ősszel sor kerülhet az új esperes megválasztására – hangzott el Pécsett azon a találkozón, ahol a Baranya-programban eddig elért eredmények összegzése mellett az idei év feladatait is megfogalmazták.
A genfi reformátor, Kálvin János egy kétgyermekes özvegyasszonyt vett feleségül. Kilenc évet éltek együtt szerelemben, ám sajnos mindhárom gyermeküket elveszítették. Idelette de Bure történetét a Kálvin-nagyregényén dolgozó Cs. Szabó Sándor írta meg.
Idén először – hagyományteremtő céllal – bált rendeznek a budapesti Ráday Házban, amelyre a keresztyén egyetemistákat és a Ráday Ház közösségét is várják.
Bár Magyarországon képzelték el az életüket, mégis hazaköltöztek Kárpátaljára, méghozzá épp a háború idején. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya újszülött gyermekükkel tértek haza a nevetlenfalui parókiára, mert érezték, nem hagyhatják cserben saját gyülekezetüket.
Megkezdte kutató-mentő szolgálatát a földrengés sújtotta törökországi Mardin városában a Magyar Református Szeretetszolgálat csapata. A hétfős egység munkáját három keresőkutya is segíti a helyszínen. Jelenleg egy húszfős nagycsalád tagjait keresik. Mindeközben az MRSZ elindította első, mintegy 15 millió forint értékű humanitárius segélyszállítmányát is a túlélők megsegítésére.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Üzemeltetési Főigazgatósága (DMRE-ÜFI) a budapesti Ráday Házban szükséges karbantartói feladatok elvégzésére munkatársat keres.
Kutató-mentő csapatát küldi Törökországba a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány. A 7,8-as erősségű földrengés Törökország déli és középső részét, valamint Szíria észak-nyugati területeit rázta meg, az eddigi adatok alapján közel 4 000 ember halt meg. Az egyik legnagyobb kihívást a romok alá szorult áldozatok felkutatása jelenti.
Huszonnyolc évvel ezelőtt óvatos és szelíd építkezésbe kezdett a Bethesda Gyermekkórházban, ma már sokan hálásak több évtizedes szolgálatáért. Interjúnk Rideg Gyula kórházlelkésszel.
Gyülekezettudatosabbá tenni az egyházat és a lelkészképzést, figyelni az Igére és egymásra, nagyobb hangsúlyt fektetni a lelkipásztorok hivatásgondozására – Balog Zoltán püspök osztotta meg velünk a 2023-ra és a következő évekre kitűzött célokat a portálunknak adott interjúban.
Az emberélet időbe zártságára utalva az élettelen kövek létükkel az örök isteni jelenlétet is felmutatják. Füle Tamás képeiből nyílt meg a budapesti Bibliamúzeum idei első időszaki kiállítása. A Majd a kövek… című tárlat április 15-ig tekinthető meg.
A Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztály Cigánymissziója megbízottat/ számlaképes megbízottat keres református közösségszervező pedagógusi feladatok ellátására heti tíz órában, református iskolákkal való együttműködésre.
Az „Így szól hozzám a Biblia” kötetében kép és szöveg ugyanarról mesél, összecsengően, a maguk nyelvén és szólamán, a főszerep pedig az ábrázolt embereké és kapcsolataiké.